Mert én nagyon.

Elegem van abból, hogy vagy sorosbérenc migránssimogató, vagy agymosott NER-birka vagyok, nincs átmenet, nincs értelmes vita, csak fekete és fehér van.

Elegem van a felcsúti geciből és az őszödi böszméből, de legfőképp abból, hogy ha bármelyikükkel nem szimpatizálok, akkor automatikusan a másik szekerét tolom, mi több: a másik bérence vagyok.

Elegem van abból, hogy ma a politika nem több annál, hogy ki tudja hangosabban kifejezni a gyűlöletét a másik iránt. Elegem van a kormányból, aki kormányzás helyett az embereket uszítja egymás ellen, és elegem van az "ellenzék"-ből, aki ezt tétlenül nézi végig.

Elegem van a tüntetésekből. Kimegy jó esetben néhány ezer ember (legyünk jóindulatúak, és számoljunk 10 ezerrel, akkor is a kétmilliós város lakosainak 0,5 százalékáról beszélünk!), végighallgat pár dögunalmas beszédet, majd hazamegy, és várja, hogy ettől majd valami csoda folytán valami történik. Pedig Őszöd óta tudjuk, mit is gondol a mindenkori hatalom a tüntetőkről: előbb-utóbb megunják, hazamennek. 

Hát LOL, Orbán már csak egy kávét kér... Forrás

Elegem van azokból is, akik leszarják az egészet, ellenben országos hisztit csapnak mindenféle random jelentékteken faszságból a közösségi médiában, mint például a szurikáta-ügy, az eurovíziós dalfesztivál minden egyes kikúrt évben, vagy hogy valakik zokni-szandálban szállnak fel a villamosra. 

De tudjátok, miből van még NAGYON elegem? A primitív, alpári, proli suttyóságból, a bajszos szarból, és az "Orbán egy geci"-ből is. Igen, ez itt most egy coming out: gyűlölöm az O1G-t, méghozzá a kezdetektől. Gyűlölöm, hogy erre van igény, ez megy a Facebookon, ez hozza a kattintást ezért ezt pörgeti a sajtó is... Bezzeg amikor valami értelmes irányba vinném tovább a dolgot, azt már mindenki leszarja, mert jön az új ideig-óráig pörgő őrület.

Egy kicsit még jobban gyűlölöm, amióta az "ellenzék" is felkapta a dolgot, hogy ezzel próbálja trendinek beállítani az egyébként ultrakínos performanszait és az annál is kínosabb elmúlt 9 évnyi tevékenységét. Ez már a decemberben csúcsra járó O1G-hype idején kikívánkozott belőlem, sajnos csak az Azonnali tartotta közlésre érdemesnek a gondolataimat (ők is némi gúnyos felhanggal) illetve Szanyitibor reagált rá egy nagy büdös semmit a tumblr-en, úgyhogy sajnos kevesekhez jutott el a lényeg, amit már akkor megszellőztettem:  

Bármennyire jópofa is ez az egész O1G-jelenség, és sok tanulsága is van (ezekről ebben a posztban írtam) a Fidesz ellen vérszegény. Én szeretnék végre túllépni ezen, és csinálni valami értelmeset, mert borzasztó érzés tehetetlenül nézni, ami Magyarországon történik.

Március környékére ígértem, hogy közzéteszem, most pedig elég erősen március környéke van, úgyhogy itt az idő!

Ezt a blogot azért indítottam, hogy a változásért tenni is hajlandó civil honfitársaimhoz szóljak: a politikusok magunkra hagytak bennünket, néhány kivételtől eltekintve kizárólag a saját hatalmi ambícióik vezérlik őket (de még ahhoz is bénák, hogy legalább ezért megpróbálják felvenni a harcot a Fidesszel) és ha tényleg változást szeretnénk, akkor a saját kezünkbe kell venni a dolgok alakítását, mert más nem fogja.

Ez az "O1G 2.0" kódnéven szerveződő gerillamozgalom, nevezzük egyelőre kreatív ellenállásnak. Lesz majd rendes neve és arculata is, de egyelőre ezt csak a bennfentesek tudhatják, mert meglepetéssel készülünk a köztudatba robbanni :) Facebook csoportunk viszont már van: O1G 2.0 - Kreatív Ellenállók

Hol rontja el az ellenzék, és hogyan lehetne jobb?

Egy kép többet mond ezer szónál, szóval megpróbáltam egy "infografikán" ábrázolni:

A kormány meg van győződve arról, hogy a többség mellette áll, és neki ez elég.

Ugyanezt gondolja az ellenzék is, csak külső körülményekre fogja, hogy a Fidesz ugyanakkora támogatottsággal választást tud nyerni, ő meg nem, és valamiért neki is elég ebbe beletörődni és/vagy hinni abban, hogy egyszer majd valami csoda folytán változás lesz.

Az igazság ezzel szemben az, hogy mindkettő hülyeség, ez az egész ennél sokkal árnyaltabb. Persze kényelmes álláspont másokat hibáztatni a saját kudarcainkért, csak ezzel nem leszünk előrébb. A "mindenért Orbán (vagy a választási rendszer, vagy a lakáj-propagandamédia, vagy mittudomén) a hibás" ugyanolyan téves gondolat, mint Soros Györgyöt kinevezni minden bajok okozójának. 

Szerintem a változás első lépése, hogy megpróbáljuk megérteni, hogy mennyire káros ez az egybites szekértábor-gondolkodásmód, ami ma általánosságban jellemzi a közbeszédet.

A második lépés, hogy megpróbáljuk megérteni magukat az embereket, akik sokfélék, sokféle különböző életúttal, amelyben mindenkinek különböző szerepet tölt be a közélet.

Én saját környezetem, valamint nagy számú Facebook- és Tumblr-poszt illetve komment alapján alapvetően 8 különböző szavazótípust különböztetnék meg. Persze ez még mindig nagyon leegyszerűsítő és általánosító, de mégiscsak több, mint a sokak által használt bináris "felvilágosult, nyugati gondolkodású városi liberálisok" vs "tanulatlan, buta vidéki fideszesek, akiknek ki kell nyomtatni az internetet" (vagy épp "hülye libsik" vs "igazi Magyarok") skála. A későbbi bejegyzésekben fogok még részletesebben foglalkozni velük, de legyen ez a kiindulópont.

Egyébként azt még hozzátenném, hogy ezt az egész blogot vitaindítónak szánom, szóval ha bővítenéd a listát, vagy máshogy látsz valamit, reagálj, normális demokráciát csak közös gondolkodással fogunk tudni építeni. Ha Fideszes vagy, és lenne konstruktív véleményed, annak külön örülnék :)

A: Fanatikus kormánypártiak

Egy törpe, de hangos kisebbség, akik szívesen a kútba is ugornának Orbán Viktor után, de legalábbis követik minden egyes pálfordulása után. Velük (a később részletezett ellentéteikkel, a fanatikus orbánfóbiásokkal együtt) nem érdemes részletesebben foglalkozni, mert bármit is csinál a kormány, ők megmagyarázzák maguknak, hogy az miért jó. Arra kell csak odafigyelnünk, hogy ne nagyítsuk fel a jelentőségüket: attól, hogy egy cikk alatt 10 kommentből 8-ban fanatikus kormánypártiak agymenéseit olvasod, az bizony csak 8 darab ember.

B: A kormány intézkedéseinek haszonélvezői / az előző kormány intézkedéseinek károsultjai

Ők azok, akikről az ellenzék nem hajlandó tudomást venni, pedig szép számmal vannak. Olyan értelmiségiek, akik egyszerűen jól érzik magukat, és ezt többnyire a kormány intézkedéseinek tudják be: aki a KATÁnak vagy az egykulcsos adónak köszönhetően ma jobban élnek, mint 2010 előtt, esetleg trafikot nyertek 2013-ban... Megtehetik, hogy magán egészségügyi/oktatási szolgáltatásokat vegyenek igénybe, így a saját bőrükön nem érzik például ezeket a problémákat (meg Gyurcsány idején se volt jobb a helyzet) látják viszont, hogy épül-szépül, fejlődik az ország.

Ebbe a körbe tartoznak például azok a devizahitel-károsultak, akik saját felelőtlen vagy csak simán szerencsétlen pénzügyi döntésük következményeiért az akkor hatalmon levő Gyurcsányt okolják, vagy egyszerűen a 2008-as világgazdasági válság során vett az életük negatív fordulatot például mert a munkahelyük csődbe ment (és persze ezért is Gyurcsány a hibás).

C: A kormány hasznos idiótái

Disclaimer: nem én tartom őket idiótának, hanem úgy gondolom, hogy a Fidesz tartja őket annak.

Nekik szólnak a bugyuta Soros-kampányok, és az ő nagy számuk teszi lehetővé, hogy a kormány hatalmon tartásával a fő értelmiségi bázist adó B csoportnak jó legyen.

Az életükben a politika kevésbé fontos vagy meghatározó, még az is lehet, hogy rossz körülmények között élnek és utálják Orbán Viktort, csak úgy vannak vele, hogy még a fennálló helyzetnél rosszabb lenne, ha Orbán helyett valaki más lenne hatalmon. Például ha a buzik meg a migráncsok szabadon járkálnának a faluban, és elvennék azt a keveset is, amit a jóisten adott.

"Rohadt nagy gazember ez a Viktor is, leköpném, de azért képben vagyok, hogy mi történik. Nem látod, hogy a tévé is tele van azzal, mennyit robbantgatnak meg erőszakolnak ezek az állatok? Előbb-utóbb Európában ez lesz a mindennapos, már nem egy ismerősömtől tudom, hogy a környékükre német és holland családok költöztek, mert félnek otthon" (idézet egy ténylegesen elhangzott személyes beszélgetésből)

Az ellenzék többnyire ilyennek festi le a Fideszesek többségét, és reménytelennek tartja őket, pedig nem azok, erről lesz majd egy külön bejegyzés.

D: A (többé-kevésbé) közömbösök, bizonytalanok és ingadozók

A legnépesebb és legfontosabb csoport, ezért legalább 2 alcsoportot különböztetnék meg:

- D1 akinek összességében politikától függetlenül boldog és kiegyensúlyozott az élete, ezért nem foglalkozik a politikával.

- D2 akinek összességében politikától függetlenül boldogtalan és reménytelen az élete, ezért nem foglalkozik politikával.

- D1.5 az átmenet a kettő között: akinek boldogtalan az élete, de vagy beletörődött és hálás azért, ami van, vagy nem törődik bele, és tesz érte, hogy változzon, de nem az államtól vagy politikai szerepvállalástól várja ezt. 

Bár egy dolog közös bennük, de teljesen különböző hátterű/habitusú emberekről beszélünk. A D1 életét leginkább a munka, család, hobbi/szórakozás/utazás tölti ki, D2-ét pedig a mókuskerék tekerése a túlélésért. Nem érzik a politika hatását a saját bőrükön, ezért nem is igazán foglalkoznak vele, esetleg úgy gondolják, hogy a politika egy negatív dolog, ami csak a gyűlölködésről szól - és ebben tökéletesen igazuk is van, de ez így nincs jól.

Egy szélsőséges példa: bizonyára a második világháború előtt is voltak emberek, akik csak élték az életüket, utazgattak, boldogok voltak, és nem is foglalkoztak a politikával egészen addig, amíg a politika egy a házukra dobott bomba képében megjelent, és abban a pillanatban romba is döntötte az életüket. Okos politikával a háborúk is elkerülhetőek lennének, így nincs igaza annak, aki azt állítja, hogy a politika lényegtelen dolog, ami nincs hatással az emberek életére. Erről is lesz majd egy külön poszt, nem akarom túl hosszúra nyújtani!

E: Akik változást szeretnének, de ezt főleg mástól várják, vagy simán félnek

Sajnos ők is rengetegen vannak. Ők azok, akik biztosan elmennek szavazni és van kialakult preferenciájuk (ami nem a Fidesz), de azt gondolják, hogy a demokrácia ennyiből áll, hogy négy évente véleményt mondunk, minden más a politikusok dolga. Esetleg attól tartanak, hogy retorzió érheti őket például a munkahelyükön, ha tüntetni mennek vagy akár ha csak a Facebookon megosztanak egy Németh Szilárdot kiparodizáló videót, ezért csendben tűrnek és reménykednek. 

A változás szempontjából jó, hogy vannak, de sokkal jobb lenne, ha minél többen jönnének inkább át az F csoportba, ahova saját magam is sorolom:

F: Akik a változásért tennének, és akár kockáztatnának is

Sokan vagyunk, de nem vagyunk elegen, akik képesek lennénk a komfortzónánkból is kilépni azért, hogy változtassunk a dolgok alakulásán - és sajnos egyre többen vagyunk, akik már olyan szinten kiléptek belőle (vagy tervezik) hogy már az országból is kiléptek, mert nem érzik már magukénak azt.

Őket nem hibáztatom, bevallom, én magam is nagyon sokszor elgondolkodtam már rajta, csak a család tart itt, de amúgy rohadtul magányosnak és nem idevalónak érzem magam - annak ellenére, hogy az internetnek köszönhetően tudom, hogy nem vagyok egyedül.

Erre még visszatérek, mert ez az, amiért ezt a blogot, valamint a már említett Kreatív Ellenállók közösséget is életre hívtam: hogy egymásra találhassanak és közösen ötletelhessenek illetve segíthessék egymást azok, akik a maguk eszközeivel a saját idejükből áldoznának arra, hogy egy jobb országért önkéntes munkát vállaljanak.

G: A fanatikus orbánfóbiások

Az első csoport ellentéte, rájuk szintén kár sok szót pazarolni, hiszen bármit csinál Viktor, az rossz.

Sajnos sokan beleesnek ebbe a hibába, ennek ékes példája volt a szocik csúnya beégése a minap. "Eleinte ösztönösen felszólaltunk ellene, aztán kiderült, hogy a saját bázisunk 70 százaléka egyetért vele. Nem biztos, hogy az a legjobb stratégia, ha a saját bázisodat akarod megnevelni" - írja az Index szocialista forrásra hivatkozva, hozzátéve azt, ami nekem is eszembe jutott erről: a kerítésügy.

Satöbbi

Ahogy az elején is írtam, ez a lista a teljesség igénye nélkül készült. Az egyes kategóriák között vannak átfedések, és kategórián belül is vannak árnyalatok, ezen kívül egy külön későbbi posztot kitevő több alcsoportból álló kategória azoké, akik közvetetten vagy közvetlenül, meggyőződésből, naivitásból vagy csak érdekből/megélhetésből a NER szövevényes gépezetét működtetik.

Mindez, amit itt leírtam, csak bevezető-kedvcsináló-vitaindító, ami nagyjából bemutatja, hogyan képzelem a jövő közéleti diskurzusait, ami a fent felsorolt csoportok mindegyikét bevonja a vitába, és egy mindenki számára elfogadható értelmes kompromisszumon alapul.

Mivel jól tudom, hogy már egy ilyen hosszú poszt is necces, mert nem sokan szeretnek olvasni, itt most befejezem, és kíváncsian várom a reakciókat, de előtte végszóként annyit még mindenképp le szeretnék szögezni, hogy én nem akarok egy új pártot, és be se lépnék egybe se, nem vagyok senkinek a bérence és jobb szeretném, ha ez így is maradna - én csak egy jobb országban szeretnék élni, és szeretném, ha ez az ország Magyarország lehetne, ezért dolgozom civilként.

Elérsz Facebookon, Instán, Tumblr-ön, meg persze a már említett FB csoportban és e-mailben is.